Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Foszlós boros kalács

2021. 04. 01. 08:04:32
Foszlós boros kalács

Nálunk nincs Húsvét, bor nélkül, ezért egy igazán jó, de régi receptet hoztunk nektek egy kicsit megbolondítva. Az eredeti receptet Foszlós tejeskalács néven találjátok Horváth Ilona szakácskönyvében.

Azoknak akik nem olvasták a tojásfestős részt, itt megismerkedhetnek a borral is egy kicsit közelebbről:

A kalácshoz és a tojások megfestésére is egy különlegesen erős színű bort, az Alibernet-nét használtam, de bármilyen vörösbor megteszi. Azoknak, akik nem ismerik, az Alibernet szőlő egy festőszőlő fajta. Ez azt jelenti, hogy színanyaga olyan erős, hogy még a szőlő leve is mélyvörös, amit az erjedés folyamán a héjból kioldódó színanyagok tovább fokoznak. A kész bor olyan sötét, hogy szinte alig lehet átlátni rajta. Eddig főleg más borok színét javították vele, de ma már önálló borként is remekül helytáll. Nevét, az Alicante Bouschet és a Cabernet Sauvignon, mint két szülője, nevének összemosásából kapta.

Na de térjünk is rá a receptre, íme a hozzávalók:

 

Sima adag:                                                                           Boros adag:

·       4,5 dl tej                                                                       ·       2,5 dl tej

·       2,5 dkg élesztő (fél kocka)                                           ·       2 dl bor

·       4 dkg cukor                                                                  ·       2,5 dkg élesztő (fél kocka)

·       0,5 kg liszt                                                                   ·       4 dkg cukor

·       1 kávéskanál só                                                          ·       0,5 kg liszt

·       10 dkg vaj vagy margarin                                           ·       1 kávéskanál só 

                                                                                           ·       10 dkg vaj vagy margarin

 

Elkészítés:

 

Először a tejet meglangyosítjuk, belekeverjük a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt, majd egy kis lisztet rakunk a tetejére és szobahőmérsékleten hagyjuk felfutni az élesztőt. A lisztet kimérjük és összekeverjük a sóval (tipp: a liszt is legyen szobahőmérsékletű, így biztos megkel a tészta). A boros adaghoz a bort külön melegítés nélkül adjuk hozzá. Akiknek van konyhai robotgépe alacsony fokozaton keverjék először és a folyadékot szép lassan adagolják hozzá, majd ha már nem fröcsög akkor átkapcsolhatjuk magas fokozatra, kb. 10 percre, amíg a tészta teljesen sima lesz és az edény falára ragadt résztől pókháló szerűen válik el.  Aki kézzel csinálja, annak érdemes egyből a deszkán kezdeni, a folyadékot pedig szép lassan adja hozzá, ahogy a liszt felveszi és az eredeti recept szerint egy jó 20-30 percig dagassza. Ezen ponton hozzáadjuk az olvasztott vajat vagy margarint, majd még egy kicsit dagasztjuk, amíg jól elkeveredik benne. A tészta nagyon ragacsos kell legyen, senki ne ijedjen meg, ezért célszerű a kelesztő tálat körbekenni vékonyan margarinnal, vagy jól alá-fölé lisztezni a deszkán. Ha nincs elég meleg a konyhában, a kelesztő tálat egy meleg vízzel teli tálba is állíthatjuk.  Kb. 1 óra kelesztés után egy jól belisztezett deszkán átgyúrjuk. Innentől kezdve pedig csak a képzelet szabhat határt a sok különböző fonási és díszítési technikáknak. Én egy 4-es fonással próbálkoztam, de az egyik tésztám kicsit lágyabb lett, így a végén kicsit elcsaltam és így lett végül ez a kerek forma.

 

 

 

 

Kis pihenés után mehet is a 170°C-ra előmelegített sütőbe. Én mostanában a kelt tésztákat úgy szoktam sütni, hogy berakok egy tál vizet a tepsi alá, amikor bekapcsolom a sütőt, A felmelegedett sütőbe beteszem a tésztát és a vizet benthagyva légkeverésre kapcsolom. A víz egyébként légkeverés nélkül is sokat segít, hogy megemelkedjen a tésztánk.

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek
Az oldal tetejére