Vagyishát csak azok járnak így, akiknél a nappaliban a szekrény tetején állva töltötte az elmúlt 13 évet említett borunk. Az egyik leggyakoribb hiba, amit csak elkövethetünk, legjobb ha a bort, vásárlás után azonnal fogyasztjuk. Ha mégis a tárolás mellett döntünk: a palackokat csak száraz hűvös helyen tároljuk, a parafadugós tételeket mindig fektetve, a csavarzáras tételeket pedig állítva. Nézzük meg mi történik a parafadugóval: fekve tárolás esetén, a bor folyamatosan nedvesen tartja, így az üveg száját elzárja és csak a dugón keresztül folyó mikro-oxidáción keresztül érintkezik a levegővel. Ha állítva tároljuk a dugó elkezd kiszáradni amivel egyre több levegő áramlik be ezzel elősegítve a még a dugóban lévő bor ecetesedését, amit a palack megmozdításakor (Pl: levesszük a polcról portörléskor) minden alkalommal visszaoldunk a borba, újra nedvesítve a dugót amivel egy olyan káros folyamatot hozunk létre, aminek eredménye ihatatlan. A csavarzár esetében ez a veszély nem áll fenn, így akár állítva is tárolhatjuk, azonban vásárlás előtt érdemes ellenőrizni az üveg megdöntésével, hogy valóban jól zár-e.
Fektetve vagy állítva?
Csillogó szemekkel készíted elő ízlelőbimbóidat, arra az ízorgiára, amit a 13 éve jó drágán vásárolt bor fog okozni. Kitöltöd a pohárba, kicsit zavaros, de egy ilyen öreg bornak ezt már megbocsájtod. Amint belekortyolsz, hamar rájössz ez a bor, már nem az a bor és minden túlzás nélkül ihatatlan.
